Renovator

Renovator

Betonozás a negyediken

2020. szeptember 12. - Renovator

A vakolás után nekiláttunk a betonozásnak. Ahogy, azt korábban bemutattuk, a misung réteg sajnos feljött a járólapok felszedésével, az aljzatban pedig néhol több centiméteres egyenlőtlenségek voltak. A felújítás során lebetonoztuk a fürdőszoba és a wc padlóját, a folyosót, illetve a konyhát. A nappaliban és a hálószobában csak ott betonoztunk, ahol a szintkülönbség túl nagy volt az aljzatkiegyenlítő használatához.

A betonozás a vakoláshoz képest egy gyorsabb és könnyebben elvégezhető munkafolyamat – és szerencsére nem kell tartani attól, hogy leesik a falról. Ugyanakkor nagy hátránya, hogy a lebetonozott helyiségekben napokig semmit sem lehet csinálni.

A klasszikus betonkeverős megoldás a 4. emeleten bajosan lett volna alkalmazható, nem vállalkoztunk a gép felcipelésére. A hozzávalókat (sóder és cement) nem külön-külön szereztük be és kevertük ki, hanem zsákos esztrich betont vásároltunk. Ennek a kiszerelésén túl további előnye, hogy kifejezetten alkalmas vékony beltéri aljzatok betonozására, ami pont megfelelt a céljainknak. Mivel vékony rétegű felhasználásra szánták, ezért kisebb szemű sódert kevernek a cementhez. Az esztrich beton kikeverésénél kizárólag a zsákban lévő anyag és a víz arányára kellett figyelnünk, melyhez a csomagolás ad útmutatást. A betont egy műanyag habarcsosládában kevertük ki lapát segítségével. Fontos, hogy a ládát, illetve a lapátot a betonozás befejezését követően alaposan takarítsuk le, mert a szerszámaink idővel több kg-ot hízhatnak a rákötött anyagtól.

cbb044eb281874c2e26abcf6f362bc2b.jpg

Az eddigi műveletekhez hasonlóan a betonozás előtt is rendkívül fontos az alapos portalanítás, illetve akár mélyalapozás is szükséges lehet.

A vízszintes aljzat kialakításához először vízmérték segítségével felrajzoltuk a leendő talajszintet a falakra. Ez a kisebb egyenlőtlenségeknél helyenként 2-3, a szerencsétlenebb helyeken akár 6-8 cm-es különbséget jelentett a meglévő aljzathoz képest (nah jó a rekord a wc-ben lévő 10 cm volt). Ahol ez az eltérés kisebb volt 2 cm-nél, ott már nem az esztrichet használtuk, mivel ilyen vékony réteg törékeny lehet – ezeken később aljzatkiegyenlítővel segítettünk. Az aljzat egyenlőtlenségét jól érzékelteti, hogy az alig 1,5 m2-es wc-hez több, mint 100 kg betont kellett felhasználni.

A beton helyiségekben történő szétterítése előtt a felrajzolt vízszintes vonal magasságában bizonyos helyeken „padkát” betonoztunk a fal mentén, ami pár napos száradás után már alkalmas volt arra, hogy egy 2m-es alumínium lécet vízszintesen végig lehessen csúsztatni rajta és elsimítani a kiöntött anyagot. A felület ellenőrzéséhez és sokszor az elsimításához is vízmértéket használtunk. Hogy a betonozás ideje alatt is tudjunk közlekedni a lakásban, nem egyszerre, hanem pár négyzetméteres részletekben dolgoztunk. A részeket a kijelölt vízszint magasságára levágott gipszkarton maradékokkal zsaluztuk ki és kerítettük el azoktól a területektől ahol még járni akartunk.
f3717076491bcd83dcaf24b7457b2c84.jpg

A lakásban bizonyos helyeken függőleges repedések helyezkedtek el, amelyek közül néhány a ház külsején is látható. Ez arra enged következtetni, hogy az épület a hőtágulás, talajvíz változása vagy egyéb jelenség miatt néha mozog a repedések mentén. Az egyik repedés egy helyen az aljzaton is végighaladt, így ott úgynevezett dilatációt alakítottunk ki, amit úgy kell elképzelni, hogy a betonozás folytonosságát egy habszivacs csíkkal szakítottuk meg. Ezáltal elkerülve, hogy az általunk lefektetett beton eltörjön. Ennek a helynek a burkolás során volt még jelentősége, ugyanis igyekeztünk a járólapok közti fugát a repedés mentén elhelyezni elkerülve ezzel a járólap törését. Emellett a küszöböknél is hasonlóképpen jártunk el. 

A vízszintességre igyekeztünk nagyon ügyelni, hogy később, a burkolás előtt már minél kevesebbet kelljen bajlódni a kiegyenlítéssel. Ennek ellenére, mivel még csak amatőr betonozók voltunk (és ez talán azóta sem változott), a kisebb egyenlőtlenségeket nem tudtuk teljesen elkerülni. Az ilyen apró gödröcskék a beton száradása után csemperagasztóval lettek kiglettelve.

20170128_171716.jpg

197793de41eb69a9e0ff177fbd1337cb.jpg

9c72f6c5321e6092987359e5b1d674c0.jpg

Összességében az aljaztbetonozás nem tartozott a legnehezebb műveletek közé, de az ember térdeit nagyon igénybe tudja venni, főleg ha ezt januárban csinálja egy fűtetlen lakásban. A térdvédők használata melegen ajánlott!
img_0384.JPG

img_0395.JPG

img_0385.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://renovator.blog.hu/api/trackback/id/tr4716198278

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása