Az előző cikkünkben elhordtuk a levert vakolatot és a felszedett misungot, így egy nagyobb takarítás következhetett, hogy ismét összemocskoljuk az egészet valami mással. Azért, hogy utólag ne tűnjön teljesen feleslegesnek a takarítás felrakunk pár képet a „tiszta” lakásról.

Miután már nem halogathattuk tovább a problémát, nekiláttunk a kátrány felszedésének. A kátrányt vagy bonobitot a parketta padlóhoz rögzítésére használták a 70-es 80-as években. Alapvetően, ha nem lett volna több centiméter egyenlőtlenség az aljzatban, akkor valószínűleg nem szedjük fel, de így kénytelenek voltunk, mert ezen nem tapad meg rendesen az aljzatkiegyenlítő. Hetekig bújtuk az internetet hazai és külföldi oldalakat nézegetve, de sehol sem találtunk értelmes megoldást a kátrány felszedésére. Elvileg egy betonmaró géppel is meg lehetett volna oldani a problémát, de ennek a költsége (bérlés + csiszolófej) közel 100 000 Ft lett volna. Így az első ötletünkből kiindulva kézi szerszámokkal (csavarhúzó, spakli) próbáltuk felszedni a kátrányt az aljzatról. Ez működőképes lett volna, ha 30 nm² helyett, csak 0.5 nm²-en kellett volna felszedni. Mivel rendkívül lassú és fárasztó ez a módszer, ezért új megoldást kellett találnunk. Hosszú keresgélést követően a mindig jól bevált eszközt, a flexet hívtuk segítségül, amelyhez a gyakori barkácsáruház látogatásaink során megismert „drótkorongot” használtuk.

A legnagyobb kétségbeesés közepette, úgy gondoltuk, hogy nem veszíthetünk semmit, ha megpróbáljuk ezzel felszedni a kátrányt. Már első nekifutásra is az eddigi legjobb megoldásnak tűnt, az egyetlen probléma az volt, hogy rendkívül gyorsan kopott a korong és eléggé lassúnak bizonyult a felszedés, mivel egyszerre, csak egy pár centiméteres csíkban tudtuk eltávolítani a bonobitot. Az első korong megközelítőleg 2-3 óra alatt kopott el, így hamarosan újból egy szaküzletben kötöttünk ki. Fontos, hogy minél hosszabb és vastagabb drótokból álló korongot érdemes vásárolni, hiszen ezek tovább bírják a terhelést. A módszer sikeréhez az is hozzájárult, hogy a kátrány alatt lévő aljzatbeton igen rossz minőségű volt és könnyen porladt, így a beton felső rétegével együtt sikeresen fel tudtuk szedni a kátrányt. (Amennyiben jó minőségű lett volna a beton, úgy valószínűleg csak szétkentük volna rajta a fekete anyagot.) Azonban voltak olyan helyek – például a beton kisebb mélyedései, ahol akár fél centiméter vastagságban is állt az anyag – itt kénytelenek voltunk azt csavarhúzóval felkaparni.

Tekintve, hogy a flexes megoldást bonobit felszedésére sehol sem láttuk ezért készítettünk egy videót, amely reményeink szerint másoknak is hasznos segítséges nyújthat.

Az egész lakás „kátránytalanítása” nagyjából 3 hétvégét vett igénybe és kb. 10 db korongot használtunk fel. Nagyon fontos, hogy aki ilyenre vetemedik, mindenképpen viseljen: maszkot, védőszemüveget, füldugót és kesztyűt, mert akkora por keletkezik, hogy 1 m-re nem lehet ellátni a szobában, illetve a betonból kisebb kavicsok válhatnak fel, amik sérüléseket okozhatnak. Ezt figyelembe véve a vastag ruházat viselése is ajánlott lehet, mivel ezek a kavicsok a régi ablaküveget is több helyen megrepesztették. Tekintve, hogy korábban már eltávolítottuk az ajtókat, takarófóliákkal kellett lezárnunk a szobákat, hogy ne álljon az egész lakásban porfelhő. A flexelés következtében a levegőbe kerülő kátrányos por lerakódott a falakra és a bent lévő tárgyakra több milliméter vastagságban, így az eleve nem túl szép sárga falak kezdtek szürkévé válni.

A kátrány felszedése közben fogalmazódott meg bennünk az ötlet, hogy jó lenne egy blogot készíteni, hiszen mi sem találtunk sehol használható ötletet, ehhez a munkafolyamathoz. Amikor most, így a munkák befejeztével végiggondoljuk, hogy mi volt a legundorítóbb, legnehezebb és legszörnyűbb munkafolyamat gondolkozás nélkül a bonobit felszedését mondanánk.  Hiszen hétvégente, 8 órán keresztül térdelve, egy hangosan zúgó géppel, levegő után szomjazva, centiméterről centiméterre harcoltunk a lakásunk szebbé tételéért. A teljes kátrány felszedése után összeporszívózott és söpört por, 3-4 sitteszsákot (~90-110 kg) is megtöltött.