Az álmennyezet felhelyezését követően végre sor kerülhetett a víz és fűtésrendszer cseréjére. A házban korábban konvektoros fűtés került kialakításra, amit egyrészt költség- és energiahatékonysági, valamint a rozsdásodó konvektorokat figyelembe véve biztonsági és esztétikai szempontok miatt jobbnak láttunk korszerűsíteni. A fűtés korszerűsítésére többféle megoldás is felmerült az új típusú konvektorok felszerelésétől kezdve a padlófűtésen és az elektromos radiátorok beszerelésén át, a gáz-cirkó rendszer kialakításáig. A döntés során mérlegeltük a fogyasztást, a beépítés költségeit, illetve a környezetre gyakorolt hatást is. Végezetül a gáz-cirkó rendszer mellett döntöttünk. Mivel a fűtés kialakításának csak az év utolsó napjaiban tudtunk nekikezdeni, így a munkálatok során bizony szükség volt több réteg ruhára és mobil olajradiátorokra.

Az egyik régi konvektor

A cirkó fűtés elnevezése a fűtővíz cirkulációjából ered, a kazánban a gáz égetésével termelődő meleg víz egy szivattyú segítségével jut a radiátorokba. A hőleadást követően a víz visszaáramlik a kazánba, majd az egész folyamat újrakezdődik. A cirkó kazánoknak két típusa van, az egyik csak a fűtést biztosítja, míg a kombi készülékek – mely nálunk is beszerelésre került – a meleg vízért is felelősek. A nálunk beszerelt kazán nem tárolja a meleg vizet, hanem a csap megnyitásakor a rajta keresztül folyó vizet melegíti fel. A fűtésrendszer lelke a fürdőszobában elhelyezett kis méretű gázkazán, ami a nappaliban, a hálószobában, a konyhában, valamint a fürdőben lévő radiátorokon keresztül biztosítja az otthon melegét. A környezetünk és persze pénztárcánk óvása érdekében egy programozható termosztátot szereltünk fel a nappaliban, amely megfelelően beállítva biztosítja a szükséges hőmérsékletet. A téli hajnalokon könnyebbé teszi a meleg ágy elhagyását, hogy aztán egy pár fokkal mérsékelve takarékosan pihenje át a napot, majd hazaérkezésünkre ismételten felmelegítse az otthont.

A fűtés kialakítása mellett a régi gázvezetékeket is újabb rézcsövekre, valamint a magas vastartalmú vöröses vizet biztosító, szintén kissé elavult vízvezetékeket is korszerű, több rétegű csövekre cseréltük. Ezek a munkálatok nem valósulhattak volna meg a megfelelő szakértelemmel rendelkező családtag, valamint a gázszerelő szakember segítsége nélkül.

Az első feladatunk a falakban futó leendő fűtés- és vízvezetékek helyének a kivésése, valamint a vizesblokkokban lévő régi vezetékek eltávolítása volt. A csövek helyének kivésése a magyar vidék kihagyhatatlan szereplője a flex, illetve a vésőgép segítségével történt. A munkafolyamat megfelelő tervezést és előkészületet igényel, hiszen ilyenkor már tudnunk kell, hová szeretnénk elhelyezni a szanitereket, a mosógépet, a csapokat és a radiátorokat. Ahol lehetett, próbáltuk elkerülni a felesleges vésést, így a fürdőszobában a leendő kád mögött, a hálóban pedig egy szakaszon az előtétfal takarásában helyeztük el a fűtéscsöveket. Fontos kiemelni, hogy ezekben a vezetékekben kizárólag a fűtést biztosító víz áramlik, a gázvezetékek a szabályoknak megfelelően a falon kívül kerültek a későbbiekben felhelyezésre.

A vésést követően az új vezetékek méretre vágása, szigetelése és elhelyezése következett. A korábbi vas helyett korszerű, műanyagból és fémből álló öt rétegű csövek kerültek beépítésre. A hőveszteség csökkentésére a csöveket a képeken is látható piros, habosított műanyagból készült csőhéj szigeteléssel láttuk el. Fontos, hogy a vezetékek befalazása előtt elvégezzük a nyomáspróbát, hiszen senki sem szeretné egy esetleges hibás alkatrész vagy rossz illesztés miatt ismételten kibontani a falat.

A leendő kád mögött futó csövek

A hálószobában

A nyomáspróbát követően a vezeték rendszert falazóhabarccsal befalaztuk, ennek a glettelésére csak később, a festést megelőzően került sor. Az előre bekevert zsákos kiszerelésben kapható falazóhabarcs bármelyik barkácsáruházban beszerezhető, a felhasználása könnyedén, víz hozzáadásával történik. A befalazás előtt a megfelelő tapadás érdekében ügyeljünk az alapos portalanításra, valamint használjunk mélyalapozót.

A falazóhabarcsot egy spakli segítségével vittük fel a vájatokba, amelyekben a csövek futnak. Mivel a műanyag borításon a túl híg habarcs lefolyik, ezért figyelni kellett a megfelelő sűrűségű anyag kikeverésére. A vezetékek a legnagyobb örömünkre néhány helyen igyekeztek minél jobban kitüremkedni a vájatokból, ezért a rendkívül gyorsan kötő stukatúrgipsszel rögzítettük a rakoncátlankodó részeket. A stukatúrgipsz a glettelő gipsztől eltérően kissé sötétebb színű, gyorsan kötő, a teljes száradását követően pedig kifejezetten erős anyag, amit főként rögzítéshez vagy javításokhoz szoktak használni.

Régi vezetékek a fürdőben

Az új vezetékek szigeteléssel,

...és befalazva

Mivel eltávolítottuk a régi konvektorokat, így a „kéményük” helyén a nappaliban és a hálóban egy kb. 20 cm átmérőjű lyuk tátongott a falban, amire az új fűtésrendszernek már szerencsére semmilyen szüksége nem volt. Ezeket a lyukakat ytong és falazóhabarcs segítségével tömtük be. Az ytong neve és jellegzetes fehér színe sokak számára ismerős lehet; ez egy nagyon praktikus, kis súlyú és könnyen vágható tégla típus.

 Befalazott kivezetőnyílás a nappaliban

A korábbi vezetékek lecserélése mellett a wc-ben kialakítottunk egy új mosdókagylót, hogy ne kelljen kézmosás miatt átsétálni a lakás másik felében levő fürdőszobába. Ehhez a wc tartályba menő hideg víz vezetékből csináltunk egy leágazást és vittük el a kis helyiség oldalába. Ezen túl a wc-hez tartozó lefolyócsőből is kialakítottunk a leendő mosdókagyló lefolyója számára egy leágazást. Ezzel a mellékhelyiségben csak hideg, azaz inkább szobahőmérsékletű víz áll rendelkezésre, de a meleg víz vezetékek kazántól történő elvezetése aránytalanul sok többlet munkát jelentett volna.

A wc helye és a készülő kiállás a mosdókagylónak

A kazán és a gázcsövek felszerelését csak a későbbiekben fogjuk tárgyalni, mivel azok az átalakításhoz feltétlenül szükséges gázterv és engedélyek elkészülte után lettek csak megvásárolva és felszerelve.