A lakás falainak kifestése után elérkezettnek láttuk az időt a fürdőszobai szaniterek felszerelésére. Ez a kád, a mosdókagyló és a csaptelepek telepítéséből állt. Elsőként a káddal kezdtük, hiszen a mosdókagyló jelentősen akadályozta volna ezt a munkát a nagyjából 4m2-es helyiségben. A korábbi ütött-kopott, kb 90 kilós, öntöttvas kád a vastelepre került, helyette pedig beszereztünk egy lemezkádat, amit sokkal könnyebb volt mozgatni, így a beépítése is egyszerűbb volt. A régi kád téglából és mindenféle törmelékből épített támasztékon foglalt helyet, az újhoz viszont már tartozott egy két részből álló, állítható magasságú, kis fém állvány, aminek köszönhetően könnyebben be lehetett állítani kívánt magasságot és a vízszintet. Mivel ha csak erre az állványra helyezzük a kádat, túl alacsony lett volna, így az aljzatra ragasztottunk egy-egy bontásból származó téglát, amire rögzítettük a lábakat. Miután sikeresen elhelyeztük a kádat a végleges pozícióba, jöhetett a befalazás.
Ezt további, bontásból visszamaradt téglákból és ytongból oldottuk meg falazóhabarcs segítségével. A fal építésénél ügyelni kellett arra, hogy függőleges legyen, valamint, hogy a fal síkja kicsivel bejjebb essen, mint a kád széle, hiszen a burkolás a későbbiekben még növelni fogja a fal vastagságát. A lefolyó mellett a falban kihagytunk egy nagyjából 25x25 cm-es lyukat, ahová később a tisztítást/karbantartást lehetővé tevő műanyag szerelőajtó került. Természetesen a falépítés megkezdése előtt bekötésre került a lefolyó is, amit le is teszteltünk, nehogy a falazás után okozzon problémákat.
A kád nagyjából 3cm-rel rövidebb a szoba szélességénél, így ezt a hézagot is kisebb ytong darabokkal töltöttük ki. Ezen a helyen a burkoláskor a csempéket kb. 20-25 fokos lejtéssel helyeztük el, hogy a víz ne álljon meg a sarokban, hanem a kádba folyjon. Hogy a fém kád ne közvetlenül érintekezzen a fallal és legyen egy minimális mozgástere, valamint nem utolsósorban, hogy a lecsurgó víz ne folyjon a kád mögé, a fal és a kád pereme közé szilikon került. A burkolásnál külön figyeltünk, hogy a falon lévő csempézés mintája (a középen futó sötétbarna sáv) és a fugák elhelyezkedése illeszkedjen az eddig felrakott lapokhoz. A kád pereme és az elé épített fal közét is egy szilikon csíkkal tömítettük, hogy rugalmasságot biztosítson és a teher ne közvetlenül az alatta levő kis falra, valamint a csempékre nehezedjen.
A fugázás és szilikonozás után pedig helyére került a műanyag szerelőajtó, a mosdókagyló és a csaptelepek is.
A szaniterek után felszereltük a helyiség méretének megfelelő radiátorokat a nappaliba, a hálóba, a fürdőbe és a konyhába. A fürdőbe praktikus okoból egy törölközőszárító radiátor került, amely egy elekromos fűtőpatront is kapott. Ez a szerkezet lehetővé teszi a fürdő fűtését akkor is , amikor még a fűtés nem üzemel és a többi szobát nem szükséges melegíteni. Ez az átmeneti (őszi-tavaszi) időszakokban lehet hasznos. A fűtőtestek elhelyezését követően a fűtésrendszer csatlakoztatásra került a kazánhoz, amelyet a rendszer légtelenítése és a nyomáspróba követett.
A fenti műveletekkel egyidőben már megvásároltuk az új gáztűzhelyünket és hűtőszekrényünket, ami a lakás állapotát nézve kissé elhamarkodottnak tűnhet, de a leendő konyhabútort ezekhez akartuk méretezni. Ezen kívül felszereltük az új villanykapcsolókat és konnektorokat is.
